Levelezős csapatverseny – 2. feladatsor – megoldások

IV. feladat – 10 pont

– Jó napot kívánok! A lecserélt számítógépemet keresem, a merevlemezen nagyon fontos adatok vannak – érdeklődött Jancsi.
– Jó napot fiatalember! Mikor lecserélte a gépét, aláírt egy szerződést, mely szerint cégünk nem vállal felelősséget az esetleges adatvesztésért – mondta egykedvűen Tadeus Zericki, a portás.
– Kérem, nem én cseréltem le. És higgye el, nagyon fontos adatok vannak rajta. Ha nem nyerjük meg a Bolyais csapatversenyt, nem jutunk el a nyári táborba.
– Vagy úgy, a Bolyais csapatverseny. Arról már hallottam, ez valóban fontos. Utána nézek, pár percet várjon, kérem – válaszolta Tadeus.

Várakozás közben Jancsinak bőven jutott ideje körülnézni. A hely nem volt épp szívderítő. A logisztikai központ a közelmúltban vásárolhatott egy újabb földdarabot a terjeszkedéshez.

– Úgy nézem, több időbe fog telni, amíg megtaláljuk, amit keres – mondta visszaérve Tadeus.

– Nem baj, úgyis kérdezni akartam néhány dolgot erről a telekről, és az itt élő állatokról. Nem bánja, Tadeus? – kérdezte Jancsi.
– Nem, éppen ellenkezőleg. Magam is hobbiból biológiával foglalkozom, persze nekem is vannak kérdéseim, amikre hátha Ön tud válaszolni. Egyébként szólítson csak Tádénak.

Tádé és Jancsi még sokáig beszélgettek, a környező területekkel kapcsolatban pedig számos kérdés merült fel:

A védett szikes mezőn öt éve felhagytak a szarvasmarhák legeltetésével. A területen egyre kevesebb bárányparéjt és hernyópázsitot látni, viszont megjelentek új fajok is, mint a gyepűrózsa és a kökény. Néhány helyen nyárfa magoncokat látni.

IV. a) A szarvasmarhák milyen módon szabályozták a terület flóráját és faunáját? (legalább 3 hatást soroljatok fel)

Megoldás:

  • A szarvasmarhák trágyázták a talajt
  • A patájukba és szőrükbe akadva új növényfajok magjait hurcolhatták be
  • Válogattak a legelés során a növények között, így szabályozták a társulás mintázatát
  • Taposták és tömörítették a földet

IV. b) A szikes mező mely területén jelenhettek meg a cserjék? (Gondoljatok a talaj tápanyag és fém-ion tartalmára!)

Megoldás: Ott jelenhettek meg cserjék, ahol: magasabb volt talaj humusztartalma, például a szarvasmarhák trágyája miatt; nedvesebb volt a talaj, mert mélyebben helyezkedett el, és közelebb volt talajvíz a felszínhez; nem vált a föld felszínén a vakszik; nem volt a közelben a cserjének kompetítora.

IV. c) Milyen társulás változásokat ismertek? Jellemezzétek őket! Melyikre illenek a társulás fenti változásai?

Megoldás:

  • Fluktuáció: Ezalatt az egyes populációk egyedszámában beálló változásokból eredő dinamikát értjük. Mivel a külső körülmények változékonyak, az egyedszám is folyamatosan változik. Az ilyen típusú változás a rövid életciklusú lágyszárúak esetében sokkal szembetűnőbb, mint a fákéban. A különböző fajok reakciója eltérő, így a társulást jellemző fajtextúra évről évre kicsit változhat.
  • Aszpektus: Periodikusan ismétlődő változások, melyek lehetnek évszakos ritmusok, vagy napi ritmusok; a fajösszetétel nem, vagy csak időszakosan változik.
  • Szukcesszió: A társulások időbeli egymás után következése, mely a diverzitás megváltozásával jár.
    • Primer/biotikus szukcesszió: Emberi beavatkozás nélküli, változatlan makroklimatikus viszonyok között zajlik; olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növényzet, az újonnan keletkező felszín tulajdonságai határozzák meg, hogy milyen életformájúak lehetnek az első betelepülők, akik még nem találnak organikus komponensekben gazdag talajt.
    • Szekunder/másodlagos: Emberi beavatkozásra megy végbe; az eredeti vegetáció, zavarás vagy egy oda nem illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt, e hatások megszűnte után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió folyamatát.
    • Szekuláris szukcesszió: A Föld fejlődéstörténete során bekövetkező szukcesszió; a klimatikus viszonyok hatására alakul ki, soha nem ismétlődik meg.
    A feladatban szereplő mezőn (szekunder) szukcesszió megy végbe.

IV. d) A szomszédos tanya körül bálványfákat akarnak telepíteni. A helyi természetvédelmi hatóságok nevében foglaljátok össze 7 mondatban, hogy milyen veszélyei vannak a telepítésnek a védett szikes mezőre nézve! Térjetek ki a faj jellemzésére!

Megoldás:

  • A bálványfa idegenhonos, inváziós faj, mivel nem illeszkedik bele a hazai flórába, megjelenésével kiszoríthatja a mezőről az őshonos fajokat.
  • Nincsen ismert hazai fogyasztója. Ha a tanya mellé telepítenek néhány fát, azok mag formájában könnyen eljuthatnak a mezőre; ahol szinte korlátlanul növekedhetnek, terjedhetnek.
  • Pollenje allergén lehet.
  • Gyors növekedésű, sok magot érlel és gyökérről is képes szaporodni, ezért nehéz kiirtani. A faj elszaporodása után már csak vegyszeres kezeléssel lehetne ellene védekezni, ami szennyezné szikes területet és veszélyt jelentene az ottani élőlényekre.
  • Fája, virága, levele kellemetlen szagú.
  • A faj igen ellenálló, ezért nagyvárosokban gyakran ültetik díszfaként.

A bálványfa (Ailanthus) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe tartozó bálványfafélék (Simaroubaceae) családjának egy nemzetsége. Kelet-Ázsiától dél felé haladva Észak-Ausztrálázsiáig találhatók meg őshonos fajai. A bálványfák gyors növekedésű, lombhullató fák, szerteágazó ágakkal, nagy (40–100cm) levelei 15-41 csúcsos végű levélkéből általában páratlanul összetettek, az alapi helyzetű levélpár gyakran karéjosodó. Az apró, sárgás-zöldes virágok elágazó bugavirágzatban nyílnak, később megvörösödnek, végül megbarnulva hosszú ideig a fán maradnak. A termés lependék.

IV. e) Soroljatok fel három további inváziós fajt, és jellemezzétek őket a következő szempontok szerint egy-egy mondattal:

  1. származási hely
  2. gazdasági jelentőség
  3. védekezés a fajjal szemben

Megoldás: A következő fajok közül, bármely jellemzése elfogadható az adott szempontok szerint:

  • Keskenylevelű ezüstfa /Elaeagnus angustifolia
  • Kései meggy /Padus serotina
  • Közönséges selyemkóró /Asclepias syriaca
  • Kanadai aranyvessző /Solidago canadensis
  • Süntök /Echinocystis lobata
  • Zöld juhar /Acer negundo
  • Japán keserűfű /Fallopia japonica
  • Bíbor nebáncsvirág /Impatiens glandulifera

A felsoroltakon kívül még további jó válaszokat is elfogadtunk.

A beszélgetés után végre sikerült információt szerezni a merevlemezt illetően. Mint megtudta, szerencsére minden egyes alkatrész útját dokumentálják, így könnyen megtalálhatja a winchestert a feladatmegoldásokkal.
– A 62-es telepre vitték – mondta Tadeus.
– Az közel van? – kérdezte Jancsi.
– Kairóhoz közel. De azért gondolom elmegy érte, ugye? Ilyen fontos dolgokért érdemes áldozatot hozni.
– Hogyne. Akkor kérek még egy jegyet a társaságtól. Minden jót Tádé, és köszönöm a segítségét!


Vissza a feladatsorhoz | I. feladat | II. feladat | III. feladat | IV. feladat | V. feladat | VI. feladat | VII. feladat

 

 

A verseny kereteit a TÁMOP - 4.2.2/B-10/1-2010-0030
„Önálló lépések a tudomány területén” pályázat biztosította.