Levelezős csapatverseny – 2. feladatsor – megoldások

IV. feladat

Pontozás: 10 pont

A további várakozás alatt a legénységgel elkezditek vizsgálni az ismeretlen bolygó felszínét. Pistikének honvágya van, ezért hazai tájakhoz hasonlítjátok a látottakat.

IV.1. Milyen felszínformákat láthatunk a képeken? Hogy keletkeznek ezek és milyen kőzethez köthetők? Hol készülhettek ilyen képek a Kárpát-medencén belül (nem Magyarországon)?


Megoldás: Az első képen egy víznyelőt (ponor, bújtató) láthatunk, a második képen egy lenyesett karsztfennsík található. Mindkét felszínforma jellemző mészkövön. A víznyelő a mészkőterületek felszínén összegyűlt vizet vezeti a mélybe, formálódása a mészkő oldódásához és a folyó víz mechanikai munkájához (ha van a koptatáshoz elegendő szilikátos szemcse) köthető. Jellegzetes tölcsérszerű formájáról és domború oldalairól ismerhető fel. A karsztfennsíkok jellemző egységes „sík” felszíne a felszíni vízfolyások hiányával magyarázható. A kőzettömeget ért erózió ebben az esetben nem csak a felszínt éri, hanem a kőzet teljes térfogatát (barlangok miatt), tehát ugyanaz a mértékű lepusztulás nagyobb felületen oszlik el, emiatt ezek a felszínek igen egységesek és kifejezetten tartósan fennmaradnak.
Példaterületek: Gömör-Tornai-karszt (Mo. +Szlo.), Bihar-hg., Murányi-fennsík, Sztracenai-fennsík (Káposztafalvi-karszt), Királyerdő

IV.2. Milyen jellemző völgyformát láthatunk az első képen? A Kárpátok mely részeiben találkozhatunk hasonlóval. Hogyan kapcsolódik a második kép az elsőhöz?


Megoldás: Az első képen egy U-alakú (parabola) völgyet, a második képen egy kárfülkében (cirkuszvölgy) összegyűlt kártavat (tengerszem) láthatunk. Mindkét felszínforma gleccserek felszínformálásához köthető, azonban a gleccserek különböző szakaszain alakulnak ki. A kárfülkék a völgyi gleccserek felső (gyűjtő) területén találhatóak. A preglaciális völgyfőkben összegyűlő hó, majd ebből kialakuló firn ill. később gleccserjég itt halmozódik fel, majd bizonyos tömeg elérése után lefele áramlik a völgyben és kialakítja ezen völgyek jellegzetes U formáját. A kárfülkékben a jelentős jégtömeg intenzív fagyaprózódást okoz az oldalfalakon, emiatt azok hátrálnak, a jégtömeg alján pedig kisebb mértékű pattintó erózió tapasztalható. Így alakul ki a kárfülkék jellemző páholyszerű formája. A gleccservölgyek parabolaszerű keresztszelvényét a gleccser felületi jellegű lepusztítása (a vonalas folyóvízzel ellentéteben) valamint szelvény menti eltérő eróziós képessége okozza, a völgy közepe felé emelkedő tendenciával (növekvő jégvastagság, növekvő nyomás).
Példaterületek: A Kárpátok nagy átlagmagasságú hegységei.
ÉNYi-Kárpátok: Magas-Tátra, Liptói-havasok, Bélai-Tátra
Ki-Kárpátok: Radnai-havasok, Bucsecs
Di-Kárpátok: Fogarasi-havasok, Jezer Papusa, Retyezát, Páreng

IV.3. Milyen típusú vulkáni működés folyamatát és termékét láthatjuk a képeken és az ábrán? Hol készülhetett a kép a feltárásról (Kárpát- medencén belül)? Magyarázd meg, hogy lehetséges az hogy találunk ilyen képződményeket a Kárpát-medencében?



Megoldás: A képen a víz alatti vulkanizmusra jellemző párnaláva képződést, az ábrán pedig egy olyan lemeztektonikai szituációt láthatunk ahol igen jellemző a víz alatti vulkáni működés. Az ábrán látható extenziós feszültségtérrel jellemezhető, távolodó lemezszegélyeknél képződő óceáni kéreg, ill. óceánközépi hátságok felszíni rétegeit jellemzően bazaltos párnaláva építi fel.
A feltárásról készült kép ilyen bazaltos párnalávát mutat. Igen jellemző hogy az ilyen kőzettestek egykori óceánok bezáródása után, a szárazföldi lemezek ütközésekor a két kontinentális lemez közé szorult (obdukálódott) óceáni lemezdarabokból (ofiolitokból) származnak. Mivel a párnaláva képződése bármilyen víz alatti vulkanizmusból származhat, ez még nem perdöntő bizonyíték egy egykori óceán bezáródására. Ehhez egyéb kőzetek (pl: gabbró) és szerkezetek feltárása is szükséges.
Példaterületek:
Jura Marosi-óceán ofiolitai az Erdélyi-khg. Di részén (főként Erdélyi-érchegység) (kép)
Jura-kréta Szörényi-óceán ofiolitjai a Déli Kárpátokban (Mehádiai-hg.)
Triász-jura Vardar-Mellétei-óceán ÉNYi-Kárpátok (Bükk, Bódva-völgyi ofiolitok)

A Kárpát-medence anyagai a Thetys európai és afrikai partjából, a leszakadt mikrokontinensekből és az ezeket elválasztó óceáni ágakból állnak. A középidő végén ill a harmadiszőkaban lezajlott lemezmozgások ezeket a kontinentális lemezdarabokat összepréselték, miközben az elválasztó óceáni lemezek szubdukálódtak ill. kisebb darabjai obdukálódtak, így a középidei óceánok máig nyomozhatóak.

IV.4. Az alábbi képeken sajátos karsztosodási folyamatot láthatunk. Milyen kőzeten alakult ki (bónusz: min alakulhat még ki karszt)? A falon látható éles recés formák intenzív felszínformáló folyamatra utalnak, magyarázd meg mi okozza ezt. Hol készülhetett a kép (a Kárpát-medencén belül)?



Megoldás: Az alábbi karsztjelenségek kősón alakultak ki. (karsztosodás: A kőzetek oldódásához kapcsolódó felszínformálódás) Karszt bármilyen jól oldható kőzeten kialakulhat (pl.: mészkő, gipsz). A felszínen látható, hogy a formák nagyon élesek, frissek, ez intenzív formálódásra utal. Ez a só erős vízoldhatóságának következménye. Egy sókarszton hasonló formák alakulnak ki, mint egy klasszikus mészkőkarszton (a képen gyakorlatilag egy kis „karrmező” látható), azonban a formák igen gyorsan alakulnak ki ill. gyorsan is pusztulnak, mivel a víz nagy mennyiségű sót tud gyorsan feloldani.
Példaterület: Felszínen igen ritka a kősó (mivel gyorsan pusztul). Parajd mellett (Erdélyi-medence) mégis találhatunk a felszínen kősót (Sószurdok).

IV.5. Mit láthatunk a képen? Hogyan alakul ki és milyen kőzeten jellemző (bónusz: ritkábban milyen kőzeten alakulhat még ki)? Hol találhatunk ilyen képződményeket a Kárpát-medencében (kell egy példa Magyarországon kívülről)?

Megoldás: A képen oszlopos elválású kiömlési vulkáni kőzetet láthatunk (valószínűleg bazalt). Nagy vastagságban felhalmozódó lávatömeg hűlésekor alakul ki, a lehűlő kőzettömeg térfogatcsökkenése miatt. Az oszlopok többsége hatszögletű (ez biztosítja a hézagmentes térkitöltést), az oszlopok a hűlési frontra merőlegesen alakulnak ki. Bármilyen kiömlési vulkáni kőzeten kialakulhat (pl.: andezit) de bazalton a leggyakoribb. Igen gyakran a bányászat tárja fel ezeket az oszlopos szerkezeteket.
Példaterületek: Balaton-felvidék (Haláp, Hegyestű), Medves-vidék (Somoskő stb.:), Erdélyi-khg.: Kopasz Detonáta

 


Vissza a feladatsorhoz | I. feladat | II. feladat | III. feladat | IV. feladat | V. feladat | VI. feladat | VII. feladat

 

 

A verseny kereteit a TÁMOP - 4.2.2/B-10/1-2010-0030
„Önálló lépések a tudomány területén” pályázat biztosította.