A XVII. Bolyai Konferencia programja

2012. május 5.

9:00 Megnyitó

9:10 Boros Eszter (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Szerin proteázok mint terápiás célpontok

A fehérjebontó enzimek legnépesebb csoportja a szerin proteázok, amelyek jelentős szerepet játszanak számos életfolyamatban, például a véralvadásban, emésztésben és immunfolyamatokban. Aktivitásuk a szervezetben finomszabályozás alatt áll. A szabályozás sérülése súlyos betegségekhez vezethet.
A véralvadás során szerin proteázok láncreakciójának végeredményeként a sebet elzáró vérrög keletkezik. A folyamat proteázainak túlzott működése ugyanakkor trombózishoz vezet. A hasnyálmirigyben termelődő emésztőenzimek idő előtti aktivációja esetén ezek megtámadják az őket termelő sejteket hasnyálmirigy gyulladást okozva. A szélütést és szívrohamot követő nagymértékű szövetelhalásért zömmel olyan szerin proteázok felelősek, amelyek a veleszületett immunrendszer részét képezik.
A túlzott enzimműködés okozta betegségek proteáz-gátló molekulák szervezetbe juttatásával kezelhetőek. Fehérje-alapú inhibitorok létrehozására rendkívül hatékony megközelítés a csoportunkban is alkalmazott irányított fehérjeevolúció, illetve annak fág-bemutatás nevű eljárása. Ennek során létrehozzuk egy, az adott célra még nem alkalmas fehérje-alapú proteáz inhibitor többmilliárdnyi variánsát és ezekből válogatjuk ki a célba vett enzimet szelektíven gátló változatokat. Az így nyert inhibitor-variánsok potenciális gyógyszer-jelöltek lehetnek.

9:30 Hubai András Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Tanul-e mértéktartást a darwini démon?

Az ember életében, valamint az állatvilágban is ismerünk oly helyzeteket, amikor egyértelmű, hogy ki a jobb. Párbajban az erősebb, meneküléskor a kitartóbb, udvarláskor a színesebb tollazatú. Azonban, mint tudjuk, néhol kerülendőek a végletek: amikor a párbajban előnyös agancsok fennakadnak a bozótban, vagy amikor a díszes pávatollak a ragadozók figyelmét is felkeltik. A legadaptívabb jelleg ilyenkor a szélsőségek között várható.
Darwini démon néven egy hipotetikus, mindenben tökéletes élőlényt említünk, amelynek nemléte rávilágít a fajok anyag- és energiagazdálkodásában gyakori csereviszonyokra. Ha például egy madár megnöveli a fiókái számát, akkor csak kevesebb zsírt tud elraktározni télre. Véges erőforrásokkal pedig nem csak a táplálkozás viszonylatában találkozunk, és a gazdálkodás mikéntje sem csak örökletes lehet. Minden bizonnyal véges a memória, a viselkedéselemek tárházát pedig limitálja a napi 24 óra.
Vajon miképp dől el az evolúció során, hogy egy faj mely jellegekbe nem fektet? És hogyan mérlegeli az állat, hogy mely észrevételeiről feledkezzen meg? Mi alapján válik meg egy betanult viselkedéstől?

9:50 Ozgyin Lilla (Debreceni Egyetem): iGEM és szintetikus biológia: molekuláris építőkövekből funkcionális szerkezetek.

A szintetikus biológia a biológiai kutatás és technológia új területe, amely ötvözi a tudományt és a mérnöki tervezést. Mi lenne akkor, ha szabványosított DNS-modulokból összeállíthatnánk olyan sejtes szerkezeteteket, amelyek orvosi, környezetvédelmi, vagy akár ipari jelentőséggel bírnak, de a természetben nem fordulnak elő? Kiépíthető egy olyan közösség, amelynek tagjai önzetlenül segítik egymást innovatív ötleteik megvalósításában, és egy nyílt forrású DNS tárhelyet fejlesztenének és tartanának fenn? Az irányzat népszerűsítésére hozták létre az „International Genetically Engineered Machine Competition” versenyt, amelyen a világ különböző pontjairól származó egyetemistákból álló csapatok mutatják be ötleteiket és eredményeiket, így a megmérettetés egyben kiváló fóruma a hallgatói kreativitás fejlesztésének. Magyarországról egyedüliként a Debreceni Egyetem rendelkezik csapattal, amely két éve nyújt arany fokozattal minősített eredményt a versenyen lipid szenzorok tervezésével és tesztelésével, valamint ezek integrálásával egy komplex, eukarióta sejt alapú rendszerbe.

10:10 Varga Ákos (Márton Áron Szakkollégium): Egy új katica faj inváziója Magyarországon

A harlekinkatica (Harmonia axyridis Pallas, 1773) eredeti elterjedési területe Dél-Szibériától Dél-Kínáig terjed. 1916-ban Kaliforniában próbálkoztak a katicabogár betelepítésével biológiai növényvédelem céljából, a levéltetvű és levélbolha kártevők ellen. Számos betelepítési kísérlet ellenére csak 1988-ban figyelték meg először Louisanában. Kezdetben a dél-keleti államokban honosodott meg, és ma már az Egyesült Államok leggyakoribb katicájává vált, kiszorítva a többi rokon fajt.
1999-ben Európában, szabadföldi körülmények között először Frankfurtban és Hamburgban figyelték meg az ázsiai katicát. Ezt követően megállíthatatlanul terjedt el az egész kontinensen. Magyarországon 2008-ban találták meg az első egyedeket.
A harlekinkatica a levéltetű ragadozó rendszeren belül csúcsragadozó, de a lárvái nem csak a levéltetveket, hanem a többi ragadozó faj egyedeit is megtámadja, valamint más fajok tojásait is elfogyasztja. Szőlőtermesztők is panaszkodtak, hogy az érő szőlőt meglepik, és a szüretelés során a mustba kerülő katicák tönkreteszik a bort.

10:30 Vásárhelyi Bálint (Eötvös Loránd Tudományegyetem): DNS szekvenciaelemzés: megszorításos rendezés

A DNS-szekvenciák bioinformatikai értékelése során az egyik feladat a haplotípuselemzés, azaz a gének egymáshoz való viszonyának a jellemzése. Az általam bemutatott eljárás ezt a vizsgálatot segíti.
A haplotípuselemzés során többpontos térképezést alkalmaznak. Ezek során sokszor olyan mérési adatokat használnak, amikor három markerről azt tudják, hogy melyik helyezkedik el a másik kettő közt. Ezt nevezik megszorításnak. Az algoritmus célja, hogy a markereket úgy rendezzék lineárisan, hogy a lehető legtöbb megszorítás teljesüljön. Ezt a valószínűségszámítás eszközeivel is meg lehet közelíteni, de egészértékű programozási feladatként is megpróbálkozhatunk a probléma megoldásával. Az előadásban inkább az utóbbi módszerre fektetünk nagyobb hangsúlyt.
Az új, nagy teljesítményű molekuláris biológiai technikák nagyságrendekkel több adatot generálnak, mint a korábbiak. Ehhez új bioinformatikai szemléletre és szemléletváltásra van szükség. Az előadás ennek egy alkalmazását mutatja be.

10:50 Mokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Evolúciók

Miben hasonlít a vallás gondolata egy DNS darabra? Hogyan kelhet életre egy számítógépes program és hozhat létre sikeres utódokat? Hogyan működik az evolúció a pénz világában, és hogyan lehet színtere a saját elménk? Mi köze van a Télapónak a vírusokhoz? És miért az evolúció napjaink egyik legsikeresebb mémje?
Azzal, hogy a XXI. század nagy divatőrületévé vált a mém szó, gyönyörűen reprezentálja a saját jelentését. A darwini elmélet a természetes kiválasztódásról, mára már nem csak a biológiai evolúciót jelenti. A fogalmat (mondhatni evolúciós nyomásra) kiterjesztették a gazdaságtanra, az informatikára, a pszichológiára, sőt az emberi kultúra változásaira is. Bármely helyzetben, ahol az erőforrások szűkösek, az egyedek szaporodnak, tulajdonságokat örökítenek át, valamint fennáll a mutáció lehetősége, alkalmazható az evolúció, mint megközelítési modell. Az előadás az evolúciós színtereket részletezi.

11:10 Poszterbemutató

11:50 Almási Gábor (Bolyai Kollégium): Neutrínó, a szellemrészecske

2011 szeptemberében futótűzként terjedt a hír, hogy a CERN fizikusai az OPERA nevű kísérlet keretein belül megmérték a neutrínók sebességét, és azt tapasztalták, hogy egy részük fénysebességnél nagyobb sebességgel haladt. Bár a fizikusok nagy része szkeptikusan állt az eredményhez, mégis számos tudományos publikáció született, mely igyekezett megmagyarázni a jelenséget. Egyesek szerint az OPERA felfedezése az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy nem 3+1 dimenziós világban élünk, hanem magasabb dimenziók is vannak, míg mások szerint ez a kísérlet alapjaiban rengeti meg a fizikát, és cáfolja a relativitás-elméletet. A média szintén jelentősen felkarolta ezt a bejelentést, és sokan úgy beszéltek szenzációról, hogy valószínűleg nem is tudták, miről beszélnek.
Mostani előadásomban szeretnék egy alapvető képet adni a neutrínókról: elhelyezem a neutrínókat a részecskék világában, ismertetem a felfedezésüket, illetve a neutrínó-oszcilláció jelenségét, mely alapján tudjuk, hogy a neutrínó tömege véges. Tömören összefoglalom, mit mond a speciális relativitáselmélet a tömeges részecskékről. Előadásom végén kitérek arra az eshetőségre, hogy a neutrínók tényleg tudnak nagyobb sebességgel haladni, mint a fénysebesség, és ismertetek néhány elméleti spekulációt.
Ezt a bonyolult témát igyekszem úgy tárgyalni, hogy pusztán középiskolás fizikatananyag ismeretével is meg lehessen érteni.

12:10 Ferdinandy Bence (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Madarak kollektív leszállása

A kollektív mozgás jelensége a természetben igen elterjedt, melynek számos megnyilvánulását az utóbbi években sokan tanulmányozták. Ezen jelenségek közé tartozik a kollektív leszállás is, mint a kollektív döntéshozatal egy alesete, ahol a madárraj eldönti a leszállás optimális idejét, anélkül, hogy a madárrajnak lenne egy kitüntetett vezetője. Előadásomban ennek a jelenségnek a jobb megértése érdekében bevezetett, egyszerű, fenomenologikus, a statisztikus-fizikai ihletésű önhajtott részecskére (self-propelled particle, SPP) alapozott modellünket fogom bemutatni. Azt gondoljuk, hogy ez a modell szélesebb körű tér- és időbeli döntéshozatali problémákra is alkalmazható, a madarak leszállását pedig mint paradigmatikus példaként tekintjük. A modellünk egy lehetséges mechanizmust mutat be, ami által nagy csoportban élő állatok dönthetnek a különböző tevékenységek közötti váltás időpontjáról, anélkül, hogy lennének kitüntetett vezető egyének. Emellett megmutatjuk, hogy a döntés koherenciáját a rendszerben lévő zaj nem csak csökkenteni, de növelni is tudja.

12:30 Horváthová Tímea (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Polimer alapú mikro- és nanoszálak alkalmazása a gyógyszertechnológiában

Napjainkban az újonnan szintetizált és biológiailag aktívnak talált vegyületek jelentős hányada rossz vízoldhatósági tulajdonsággal rendelkezik. Ezért a gyógyszerformálásnak egyik igen fontos feladata a hatóanyagok oldhatóságának, kioldódásának növelése illetve gyorsítása különböző módszerekkel, mely végeredményben a biológiai hasznosulás növekedését eredményezi. Ennek érdekében új technológiák fejlesztésére van szükség, ami egyre nagyobb érdeklődést mutat gyógyszeriparban, ilyen technológia az elektrosztatikus szálhúzás. Ezen technológiák alapja az, hogy megfelelően nagy nyújtó erők (pl. Coulomb erő) hatására polimer oldatokból és olvadékokból ultra vékony szálakat lehet húzni. Az elvékonyodást és megszilárdulást követően a szálak összegyűjthetők. A technológia legnagyobb előnye a könnyen kialakítható óriási fajlagos felület és oldatok esetében a gyors és kíméletes szárítás.
A munka során nanoszálas szöveteket állítottunk elő különböző polimerek és oldószerek alkalmazásával. A szövedékek morfológiáját optikai és pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM), a hatóanyagok kristálymorfológiáját Röntgen diffrakcióval (XRD), Raman mikrospektrometriával, differenciál pásztázó kalorimetriával (DSC) vizsgáltuk. A kioldódás vizsgálatok azt mutatták, hogy hatékonyan kontrollálható a hatóanyagok oldatba jutási sebessége elsősorban a polimerek megfelelő megválasztásával. Rosszul oldódó hatóanyagok vízben jól oldódó nanoszálakba ágyazásával jelentősen sikerült javítani azok kioldódását. A kioldódást nagymértékben segítette – a polimer vízoldhatósága mellett – a kialakított hatalmas felület és a pillanatszerű száradás következtében létrejövő amorfizálódás, amit műszeres vizsgálatok is megerősítettek (XRD, Raman, DSC). Az eljárás nem jár hő stresszel, mivel szobahőmérsékleten kivitelezhető, a száradás nagyon gyors és kíméletes, így az idő- és energiaigényes fagyasztva szárítás alternatívájává is válhat. Megállapítható, hogy ez az ígéretes nanotechnológiai eljárás új, hatékonyabb gyógyszer-bejuttatási lehetőségeket nyithat a fejlesztő gyógyszertechnológusok számára.

12:50 Madi Kinga (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A jövő repülőgép alapanyagai: Epoxigyanta-kenderszövet kompozitok égésgátlása

A fosszilis energiaforrások kimerülése miatt felmerült az igény az erre épülő nyersanyagok biológiai alapú kiváltására. Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek a „bio” kutatási témák, ezen belül is a hagyományos szerkezeti anyagok kiváltására alkalmas biokompozitok kutatása. Ez azt jelenti, hogy megújuló forrásból [bio] előállított mátrixanyagot egy természetben megtalálható szálból készített szövettel erősítünk [kompozit], ezáltal megfelelő szilárdsági tulajdonságokat kölcsönzünk neki. Bizonyos alkalmazásoknál nagyon fontos követelmény a műanyagok tűzállóságának, vagy legalábbis a lángterjedési sebességüknek mérséklése, ezt nevezzük égésgátlásnak. Ezt többféle módon megtehetjük, korábban az epoxigyanta egyik komponensét egyben égésgátló hatásúvá tettük, jelen munka során pedig az erősítő szövetet is égésgátló felületkezelésnek vetettük alá.
Az előadás bemutatja a jelenlegi kísérleti eredményeinket, laboratóriumi mérési módszereket az éghetőség vizsgálatára, valamint az eddig elért éghetőségi és mechanikai tulajdonságokat.

13:10 Bodnár József (Bolyai Kollégium): „Szaporodjatok és sokasodjatok…” – matematika az élet nyomában

Az élet alapvető jellemzőjének, az önreprodukciónak a gondolata régóta lenyűgözi az emberiséget. Az önmaga pontos másolatát megépíteni képes robot ötlete több tudományos-fantasztikus történetben is megjelenik, és egyik motivációja volt a sejtautomaták (például az „életjáték”) megalkotásának. A saját forráskódjukat kiíró programok („quine”-k) pedig az informatika klasszikus ínyencségei közé tartoznak.
Darwin óta azonban tudjuk, hogy a földi élet a bibliain kívül még egy parancsot követ: a változásét. Az, hogy az élet ilyen sokáig ekkora sokszínűségben fennmaradt, nagyban köszönhető annak, hogy a szaporodás során nem tökéletes másolás történik.
Thomas Ray amerikai biológus a kilencvenes években véletlenszerű mutációkra képes számítógépvírusokkal végzett szimulációt, elképesztő eredménnyel. Egyetlen programból rövid időn belül sokkal hatékonyabban szaporodó változatok jöttek létre, kialakultak élősködők, sőt, még az ivaros szaporodás kezdetleges formái is megjelentek.
Az előadásban szó lesz arról, mi közük a quine programoknak a DNS-hez, mit tanulhatunk a szimulációk alapján a fajok sokféleségéről és mit mondanak a matematikai modellek az evolúcióról.

13:30 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Telefonláncok

Szeretnénk egy friss hírt, fontos információt vagy riasztást minél gyorsabban eljuttatni a közösségünk minden tagjához. Ha szerencsénk van, percenként nézik a leveleiket és idejük jelentős részét egy nagy közösségi portálon töltik, de a gyakorlott szervezők már bizonyára megtapasztalták, hogy tipikusan mégis telefonon tudjuk a leggyorsabban elérni az ismerőseinket. Viszont mindenkit egyenként felhívni sokáig tart, és sokszor a költsége sem elhanyagolható. A probléma klasszikus megoldása a telefonlánc: minden résztvevő felhív két-három másikat, és előbb-utóbb az összes taghoz eljut az információ. Hacsak nem akad el menet közben.
Természetesen minél több másik embert hívunk fel, annál kisebb az esélye, hogy valahol elakad. De vajon mennyire lehetünk hatékonyak? És hogyan tervezzük meg a telefonláncot? Segít nekünk a véletlen? Mit tanulhatunk a pletykák terjedésének matematikai elméletéből?

13:50 Poszterbemutató

14:30 Csizmeg János és Schlakker Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A medencemodellezés szerepe a szénhidrogén-kutatásban

Napjainkban a szénhidrogének jelentik az egyik legfőbb energiaforrást. Emellett számos eszközünk létezése nélkülük elképzelhetetlen. De hogyan jutunk ezekhez az értékes nyersanyagokhoz? A Föld mélyében rejtőznek, azonban ezeknek a gáz- és olajmezőknek a kutatása hatalmas költségekkel jár. Egy-egy mélyfúrás ára dollármilliókban mérhető, ezért fontos, hogy minél pontosabb képet kapjunk a kutatásunk tárgyát képező szénhidrogén-előfordulásokról. Geológiai és geofizikai ismereteinket felhasználva modellezhetjük egy adott terület szénhidrogén rendszerét.
Az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén több terület szénhidrogén potenciálját vizsgáltuk. Kutatásokat végeztünk Magyarországon a Jászságtól Békésig terjedő területen valamint az Északi-tengeren.
Munkánk során rétegtani, szerkezetföldtani, hőáramtörténeti és szerves geokémiai paraméterekből építettük fel szénhidrogén-földtani modelljeinket, melyek alapján következtethetünk a területen előforduló anyakőzetek szénhidrogén-generáló képességére, a keletkezett olaj és gáz migrációs valamint csapdázódási viszonyaira. Ezzel a módszerrel kialakíthatunk egy pontosabb képet arról, hogy hol is találhatunk olaj- és gázelőfordulásokat a mélyben.

14:50 Kiss Dániel (Bolyai Kollégium): Izosztázia

Azt gondoljuk, hogy a kőzetlemezek egy gyenge (plasztikus) rétegen úsznak. A két réteg között egyensúlyi helyzet áll fenn, ami ha felborul a kéreg függőleges mozgásokkal reagál, míg egy új egyensúlyt ér el. Ez az izosztázia.
Az előadás első felében röviden ismertetem Földünk belsejének felépítését.
Előadásom második felében az izosztázia jelenségével ismerkedünk. Egy rövid tudománytörténeti kitekintés részeként, bemutatom a legfontosabb modelleket, amik leírják a jelenséget.
A szükséges elméleti ismeretek vázolása után konkrét geológiai jelenségeket magyarázunk izosztázia segítségével. A rendelkezésre álló időtől függően szó lesz a jégkorszak végén elolvadt jégsapkák ma is érezhető hatásáról, kiszáradó tavakról, periodikusan kiszáradó majd újra víz alá kerülő Földközi-tengerről, a világ legnagyobb folyami hordaléklejtőjéről, trópusi szigetekről, valamint arról hogy miért emelkedik a Kárpáti hegykoszorú mind a mai napig.

15:10 Kari Szabolcs (Juhász Jenő Szakkollégium): Genius Loci – A hely szelleme

A hely szelleme – a genius loci – egy vidék, város vagy szűkebb környezet sajátos légköre, hangulata. Minden épület egy bizonyos helyen, egy adott korban és egy építész által jött létre. Vannak olyan épületek, amik körülveszik, beleolvadnak a környezetükbe, míg egyesek, legyenek akármilyen remek és pazar épületek, mégis idegenek abban a környezetben, ahová megálmodták.
A helyi jelleg elvesztése fölötti aggodalmak és az annak visszanyerésére tett megoldási javaslatok végigkísérik a 20. század második felének építészetelméletét.
Előadásommal az illeszkedés építészeti kérdését elemzem a magyar, és nemzetközi építészeti példákon keresztül.

15:30 Farkas Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Világító felhők a nyári éjszakában

Az éjszakai égbolt látványosságai között egy sokak számára ismeretlen jelenség is megemlíthető: a világító felhő. A kékes vagy ezüstös színű felhők a nyári napforduló környékén látszanak, napnyugta után vagy napkelte előtt kereshetjük azokat az északi horizont közelében. A fátyolos, sávos vagy hullámos szerkezetű felhő főként a 60° körüli földrajzi szélességű régió jellemző látványossága, ám június közepe és július vége között alkalmanként hazánk égboltján is feltűnik. Szerencsés esetben tehát mi is tanúi lehetünk ennek a pompás légköroptikai jelenségnek.
A világító felhőket 1885. június 8. óta ismerjük, megjelenésük összefüggésben állhat a globális klímaváltozással. Azóta egyre gyakrabban és egyre délebbi pontokról is megfigyelhetők, kialakulásukkal kapcsolatban azonban még most is számos nyitott kérdés áll fenn. Rendszeres megfigyelésük és kutatásuk kulcsfontosságú lehet a magaslégköri változások megértésében.

15:50 Redele Márk és Nagy András (Juhász Jenő Szakkollégium): Létesítmények felmérése 3D szkenner segítségével

Kutatásunk egy elsősorban építőipari és építészeti vonatkozású alkalmazás kifejlesztésére irányul, amely a forradalmasítaná az épületfelmérés módszerét. Az épület-felmérési gyakorlat legelterjedtebb metódusa a lézeres távmérővel való manuális felmérés, mely után a kapott adathalmaz alapján készül felmérési dokumentáció.
Az így létrejövő 2D vagy 3D modell primitív és uniformizált, nélkülöz minden geometriai egyediséget. Továbbá csak geometriai információkat tárol, esetlegesen meta információt. Nélkülözi az építészeti, építőipari, létesítmény-fenntartási, műemlékvédelmi szempontból a felmérés helyén rendelkezésre álló információk nagy részét, úgy mint az anyagminőségre vonatkozó információt, színt, gépészeti, villamosságtechnikai, világítástechnikai, hőtechnikai, berendezésre vonatkozó információkat.
Projektünk célja olyan munkakörnyezet létrehozása mely segítségével, az épület bejárásával, minimális emberi beavatkozással, a helyszínről automatikusan felépülő 3D modell készíthető. Az elkészült modell méretezhető, bővíthető, átalakítható, újrahasznosítható kell hogy legyen. Tetszés szerint tartalmazzon gépészeti, hőtechnikai és egyéb BIM (Building Information Modell) információkat. Exportálható kell hogy legyen a legtöbb népszerű CAD szoftver számára. Az automatikusan épülő modell mellett az alkalmazás lehetővé teheti az épületben fellelhető berendezési tárgyak leltárazását és az épület műszaki állapotának diagnosztizálását.

16:10 Vacsora

18:00 Dénes Mirjam (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A tradicionális japán színház hatása magyar színpadokon a huszadik század első felében

Az ELTE-BTK Művészettörténet szakos hallgatójaként kutatási területem a Japán iránti érdeklődés magyar kulturális aspektusai (gyűjtés, kiállítások, japonizmus) a 19. század végén és a 20. század első felében.
Előadásomban olyan színdarabok díszlet- és jelmezterveit, valamint archív fotóanyagát kívánom tárgyalni, melyek akár magyar, akár külföldi szerzők tollából Japánt jelenítik meg a színpadon (pl. Gilbert & Sullivan: A mikádó, Puccini: Pillangókisasszony, Kállay Miklós: A roninok kincse). Ezek a Magyarországon bemutatott színdarabok olyan zárt csoportot alkotnak 1886 és 1936 között, melyet a színházi japonizmus fogalmával illethetünk. A hangsúlyt e reprezentáció módjára, valamint annak közvetett és közvetlen képi, írott és közéleti forrásaira, valamint a darabok fogadtatására kívánom fektetni.
Az előadás fő kérdésköre az, hogy mennyiben befolyásolta e darabok színrevitelének módját a tradicionális japán színház fokozatos megismerése a nyugati világban. Ehhez a japán színjátszást reprezentáló fametszetek, az európai gyűjteményekben fellelhető japán színpadi kellékek, valamint az első japán társulatok amerikai és európai turnéit dokumentáló archív anyag vizsgálata nyújtanak segítséget.

18:20 Gábriel Dóra (Eötvös Collegium): Képes beszéd és sorok között olvasás a Szomszédok c. teleregény 1989-es epizódjaiban

Az 1987 februárjától futó Szomszédok c. sorozat egyszerre törekedett a széles tömegek megszólítására a hétköznapi szereplők és élethelyzetek ábrázolásával, valamint tudatosan reflektált aktuálpolitikai eseményekre és társadalmi problémákra. A sorozat készítői úgy vallottak ebbéli felfogásukról, hogy a Szomszédok a televíziós publicisztika és a mese sajátos keveréke, amit a társadalmi érzékenység, az aktualitások megjelenítése és a főhősök meseszerűen példamutató viselkedése jellemez. Éppen ezért tűnt relevánsnak, hogy a sorozatot történeti és szociológia szemmel vizsgáljam. Előadásomban a Szomszédok című tv-sorozat 1989-es epizódjait vizsgálom történeti-szociológiai szempontból, különös tekintettel a politikai képes beszédre, áthallásokra, aktuálpolitikai események médiareprezentációjára, s részben szociálpolitikai kérdések megjelenésére.
A közszolgálati egyes csatorna a sorozat indulásakor még az egyetlen országos terjesztésű magyar nyelvű csatorna volt. Ennek fényében különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az 1989-ben főműsoridőben sugárzott sorozat jelentős szerepet játszott a nézők, tehát a társadalom többségének mentalitás-formálódásában.

18:40 Tarsoly Gergely (Bolyai Kollégium): Túl a videojátékon: a StarCraft, mint e-Sport Dél-Koreában

Az amerikai Blizzard Entertainment 1998. március 31-én adta el az első példányt a StarCraft nevű valós idejű stratégiai játékból, mely aztán a novemberben megjelenő Brood War kiegészítő lemezzel érte el a teljes formáját, és 2009-ig több, mint 11 millió példányban kelt el, ezzel a világ negyedik legnagyobb példányszámban eladott játéka. Versenyszámként a WCG (World Cyber Games, videojáték-vliágbajnokság) állandó játéka volt 2011-ig.
2012. február elsején a Dél-Koreai MBCGame kábeltelevíziós csatorna véglegesen megszűntette tevékenységét, mellyel az Ongamenet konkurencia nélkül maradt a videojátékokkal kapcsolatos adások piacán. Működésének 11 éve alatt az MBCGame egyik fő profilja a professzionális StarCraft mérkőzések közvetítése volt, huszonhat egyéni bajnokságot rendezett, olyan szponzorokkal, mint a Pepsi, vagy a Reebok. Eközben az Ongamenet sem volt tétlen, a csatorna 1999. óta harminchárom egyéni bajnokságot rendezett, a Korean Air, Panasonic, Olympus, stb. támogatásával.
A WCG-vel ellentétben a koreai StarCraft szcéna játékosai nem lelkes amatőrök: a professzionális csapatokat forint milliárdoknak megfelelő összegekkel támogatják szponzoraik, a játékosaikat teljes munkaidőben foglalkoztatják, komoly edzésprogrammal, edzőkkel és csapatmenedzserekkel.
Előadásomban ebbe az európai ember számára elképzelhetetlen világba szeretném elkalauzolni a hallgatóságot, és bemutatni, hogy hogyan vált egy számítógépes játék igazi profi sporttá, amely fénykorában több nézőt vonzott a képernyők elé, mint a futball-világbajnokság, és hogy mindez milyen hatást gyakorolt Dél-Korea társadalmára.

19:00 Tóth Izabella (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): „ Nemcsak szóból ért az ember” – Ízelítő a székely népi jelképrendszerből

Érdemes nyitott szemmel járni Székelyföldön, mert lépten-nyomon olyan jelképekkel találkozhatunk, amelyek a maguk népművészeti díszítő funkciójukon túl igen fontos üzeneteket hordoznak a mindenkori magyar ember számára. Ebben a kis „ízelítőben” (a tudományosság túlzott igénye nélkül) felvillantok néhány olyan alapvető motívumot a székely népi faragás szimbolisztikájából, melyek ismerete és felismerése mind hozzásegíthet ahhoz, hogy ott is felismerjük rejtett üzenetét a csavaros észjárású székely ősöknek, ahol egyébként csak „díszeket” látnánk.

19:20 Váncza Csilla (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): Radnóti Miklós irodalmi kanonizációjának kérdései

A kanonizáció problémája kiemelt jelentőségű az irodalomban, még akkor is, ha olyan vetületei közé tartozik, amelyek kissé háttérbe szorulva működnek. Érdekes megvizsgálni az egyes szerzők kanonizációs folyamatát, amely elválaszthatatlan a befogadástörténet vizsgálatától. Milyen (sokszor bonyolult) folyamatok játszódhatnak le egy alkotói életmű kialakulásától addig, hogy középiskolai tananyag lesz belőle.
Radnóti Miklós költészetének esetében kétféle irányban is vizsgálhatjuk ezt a problémát: hogyan illeszkedik életműve a magyar irodalmi hagyományba, illetve a holokauszt-irodalom kánonjába milyen módon kapcsolható be. Továbbá feltevődik az a kérdés is, hogy Radnóti a világirodalomba csakis a holokauszt irodalmának költőjeként kerülhet-e be.
Körbejárom a szerző recepciójának hazai illetve külföldi lépéseit, bemutatom azt, hogy a holokauszt irodalmának hogyan (lehet) része.

19:40 Bottyán Emese (Eötvös Collegium és Bolyai Kollégium): A kőszegi „Szőlő Jövésének Könyve”

Kőszegen ma is él az a szokás, hogy Szent György napján, április 24-én, ünnepség keretében bemutatják a környékbeli szőlőskertekben az aznap frissen vágott szőlőhajtásokat a város vezetőinek, és azokat természetes nagyságban, színes vízfestményen megörökítik. Ez a hagyomány 1740-ig nyúlik vissza. Ezeket a rajzokat egy vaskos könyv, a „Szőlő Jövésének Könyve” tartalmazza. A kötet a szőlőhajtások rajzán túl számos évről tartalmaz bejegyzéseket a bortermés mennyiségéről és a bor minőségéről, valamint feljegyzi a kőszegi szőlőket ért jégverések és későtavaszi fagyok dátumait is. E páratlan kultúrtörténeti emlék meteorológiai szempontból is figyelemre méltó, hiszen a növényi életjelenségek és az időjárás között szoros kapcsolat van. Ez teszi lehetővé, hogy hosszabb növényfenológiai megfigyelési sorok alapján következtessünk olyan régi időszakok időjárására, amikről műszeres mérések adatai nem állnak rendelkezésre.
Előadásomban szeretném bemutatni e mű paleoklimatológiai szerepét Nyugat-Magarország éghajlatának rekonstruálásában.

20:00 Zárszó

Poszterek:

I. Baráth Norbert (Szent István Egyetem): Vegetációváltozások a vadkizárás és a túltartott nagyvadállomány hatására a Budai-hegység dolomitsziklagyepeiben

A Szénások Európa Diplomás fokozottan védett terület hazánk természetvédelmi szempontból egyik legkiemelkedőbb térsége. A fokozottan védett terület köré a nem őshonos nagyvad fajok kizárása céljából 2005-ben kerítést építtetett a nemzeti park. Célunk volt, hogy megerősítsük ezeknek a kutatásoknak az eredményeit és igazoljuk a természetvédelmi beavatkozás fontosságát és pozitív hatását. A vizsgálatok során a hagyományos cönológiai felvételek mellett, a társulás finomabb szerkezeti elemeit és struktúráját is kimutatni bíró mikrocönológiai mintákat is vettünk.
Az eredmények szerint a Kutya-hegyen található nyílt és záródó dolomit-sziklagyepek a természetvédelmi beavatkozást követő 6. évben a kiinduló állapotot meghaladó diverzitás értékkel bírtak. A fajok szociális magatartási formái és a természetvédelmi értékkategóriák osztályozása alapján az értékes fajok borítási arányai a pionír fajok dominancia értékének csökkenésével párhuzamosan emelkedtek. A hasonlósági alapon történő osztályozás alapján megállapítható volt a 2005-ös és 2010-2011-es minták elkülönülése, ami a többi eredmény tükrében a gyep javuló természetességi állapotába történő elmozdulás következménye. A vadkizárás hatásainak tanulmányozásával párhuzamosan megvizsgáltuk a nagyvadaknak, elsősorban a muflonnak a gyepekre gyakorolt hatásait is.

II. Benedek Judit, Farkas Orsolya és Molnár Szilvia (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Lóval vagy traktorral?

Napjainkban az egyre dráguló üzemanyagárak mellett felmerül a kérdés, hogy vajon megérné-e visszatérni a korábban alkalmazott földművelési módszerekhez. Felmerülő kérdésünk tehát: lóval vagy traktorral? Erre a választ gazdasági és környezeti szempontok figyelembe vételével kaphatjuk meg. Először gazdasági oldalról közelítjük meg a kérdést, megvizsgálva a beszerzési árban, fenntartási és karbantartási költségekben, élettartamban és megtérülési időben jelentkező különbségeket. Ezt követően pedig a környezeti szempontokat előtérbe helyezve a gyártástól a hulladékká válásig, azaz életciklusuk során termelt kibocsátásokat, hulladékmennyiségeket próbálunk majd számszerűsíteni. Figyelembe véve, hogy hatékonyságbeli különbség is tapasztalható a megművelt terület nagyságát illetően 2 lehetőséget vizsgálunk meg, egy kisebb és egy nagyobb terület esetén is megadjuk a költség és az energiamérleget.

III. Csomó Krisztián Benedek (Semmelweis Egyetem): Metodikai módszer fejlesztése vizelet tirozin-szulfát meghatározása céljából

Bevezetés: A humán tripszin a korábban publikált eredménnyel szemben nem foszforilálódik, hanem szulfatálódik a Tyr154-en. A fehérjék lebontásakor keletkező tirozin-szulfát (Tyr-SO3) egy része a vizelettel kerül kiválasztásra. A tripszinogén a napi fehérje expresszió kb. 7 %-át jelentheti. Ez alapozza meg azt az elképzelésünket, hogy a vizelettel kiválasztott tirozin-szulfát jelentős hányada valószínűleg tripszin eredetű. Krónikus pancreatitisben az emésztőenzimek termelése csökken. A pancreas elégtelen működését a széklet kimotripszin vagy elasztáz tartalmának csökkenésével mutathatják ki. A fekális enzim meghatározást nehezíti, hogy kivitelezése kellemetlenséget okoz a betegeknek és a laboratóriumi személyzetnek egyaránt. Célkitűzés: Érzékeny, gyors és költséghatékony módszer fejlesztése a vizelet tripszineredetű Tyr-SO3 tartalmának meghatározására. Célunk annak becslése, hogy a vizelet Tyr-SO3 tartalmának hány százaléka lehet tripszin eredetű, továbbá a fekális enzimmeghatározás kiváltása a könnyebben kezelhető vizelet vizsgálatával. Módszerek: A Tyr-SO3 elválasztása anioncserélő oszlopkromatográfiával, vékonyréteg kromatográfiával (TLC) és kapilláris elektroforézissel (CE) történt. A mennyiségi meghatározást ninhidrines reakciót (NH) követően fotométerrel, illetve közvetlenül fluoriméterrel és CE-es elválasztásnál fotométerrel végeztük. A tripszineredetű vizelet Tyr-SO3 mennyiségének becsléséhez 24 órán keresztül éheztetett és normálisan étkező egészséges önkéntesek gyűjtött vizeletét használjuk fel. A két érték különbséget vesszük tripszineredetű Tyr-SO3-nak. Eredmények: A hagyományos, oszlopkromatográfiás-NH metodika munka- és időigényes. A vizelet Tyr-SO3 TLC-vel történő meghatározása a futtatásnál kapott csíkok kenődése és a kapott jel változása miatt bizonytalan. A fluoriméteres meghatározást oszlopkromatográfiás elválasztás előzi meg. A módszer érzékenysége standard használatával megfelelőnek bizonyult (0,1 μg/ml – a kívánt érték 1 μg/ml), de a jel vizelet Tyr-SO3 meghatározásnál elveszett. A CE módszer érzékenysége eléri a kívánt 1 μg/ml-es értéket, gyors és vizelet Tyr-SO3 meghatározására is alkalmas.

IV. Damsa Andrei és Kirisits Bálint (Grastyán Endre Szakkollégium): A program lelke – a pszichológia helye a számítógépes játékok fejlesztésében

A számítógépes játékokban történő elmerülés létrejöttéhez több összetevő együttes interakciójára van szükség. A folyamat megértéséhez elengedhetetlen a komplett jelenségkör precíz vizsgálata, ahogy azt a kurrens nemzetközi szakirodalom is javasolja. A tanulmány célja nagyvonalakban bemutatni a Pécsett működő CPRG (Cyber Psychology Research Group) hallgatói kutatócsoport főbb eredményeit a virtuális valóság témaköréből, többek között a kongitív pszichológia, illetve a személyiség- és fejlődéslélektan területeit érintően. Kitekintésként bemutatjuk jövőbeli kutatásaink vezérfonalát. Úgy véljük, hogy a kapott eredmények hasznosnak bizonyulhatnak a pszichológia és a szoftverfejlesztés számára egyaránt.

V. Dobosy Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Mikro-szennyezők eltávolítására kifejlesztett, ciklodextrinnel módosított szűrők vizsgálata

A természetes vizekbe kerülő mikro-szennyezők növekvő mennyisége korunk egyik legaggasztóbb problémája. Az ilyen típusú vegyületek tulajdonságai rendkívül eltérőek, ezért a különböző víztípusokból történő kimutatásuk és eltávolításuk igen összetett feladat. Erre a célra napjainkban egyre több innovatív szennyvíztisztítási technológia kifejlesztésére kerül sor, ide sorolható a ciklodextrinnel módosított speciális szűrők alkalmazása. A ciklodextrin molekulák különböző vendégmolekulákkal kémiai kötések kialakítása nélkül zárványkomplexeket tudnak képezni. Munkám során béta-cikodextrin gyöngypolimerek, valamint ezzel az anyaggal módosított polimer szűrők fizikai-kémiai vizsgálatát végeztem. Kísérleteim elsősorban arra irányultak, hogy a xenobiotikum-ciklodextrin kölcsönhatások ismeretében többféle modellvegyületet alkalmazva megállapítsam a gyöngypolimerek és a szűrők adszorpciós kapacitását, valamint ezen vizsgálatok alapján a különböző összetételű szűrők megkötőképes ciklodextrin tartalmát. Kísérleteim során kimutattam, hogy az alkalmazott módszerek közül az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált gyulladáscsökkentővel, az ibuprofennel folytatott szorpciós vizsgálatok bizonyultak a legalkalmasabbnak. Méréseimmel bebizonyítottam, hogy a vastagság csökkentése és a különböző szerkezetmódosító anyagok alkalmazása kedvezően befolyásolja a ciklodextrinnel módosított szűrők megkötő képességét.

VI. Eisam Eldeen Fatima (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Hogyan lehet átvágni egy hegyet? – Keresztvölgyek fejlődésének vizsgálata a Torockói-hegységben

A Torockói-hegység az Erdélyi-középhegység délkeleti peremén húzódik ÉÉK-DDNy irányban. Kőzettanilag változatos felépítésű, ám arculatát leginkább a fővonulatot alkotó, felső-jura zátonymészkő határozza meg. Madártávlatból szemlélve középső és déli részét, a párhuzamos vonulatokat átvágó keresztvölgyek rajzolódnak ki: a Remetei- és az Intregáldi-szoros, amelyekben vízfolyás található, s kialakulásukat leggyakrabban barlangfelszakadással magyarázzák. Ám a területet közelebbről vizsgálva láthatóvá válik, hogy további NY-K irányú völgymaradványok is átszelik a fővonulatot, melyekben nincs állandó vízfolyás, eredetük pedig vitatott. A legmegalapozottabb elmélet szerint ezek a formák inkább átöröklődéssel jöhettek létre, vagyis bevágódásuk lépést tartott a karsztvízszint süllyedésével, így – a fedőkőzetről „átöröklődve” – tovább mélyültek a karsztban is. Ez persze a jelenlegitől eltérő paleovízhálózatot feltételez, amelynek legtöbb folyója nyugatról kelet felé haladt. Kutatásom célja annak megállapítása, hogy ezek a száraz keresztvölgy milyen módon alakultak ki, illetve hogy a vízfolyások miért csak az említett két szorosban tudták átvágni a hegyet.

VII. Érsek Gábor (Bolyai Kollégium): Egy délborsodi méhészet mindennapjai

A méz és propolisz napjaink természetgyógyászatának fontos anyagai. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy pontosan hogyan is „készülnek”, miből is állnak ezen anyagok. Egy méhészet fenntartása, a méhcsaládok kezelése már nem egyszerű feladat, sok odafigyelést, szakértelmet kíván. Poszterem családunk hejőbábai méhészetének mindennapjait mutatja be. Kitérek az általános és a helyben, általunk használt technikákra pl.: kaptárok, pergető, egyéb „műszerek”; a munka tényleges menetére, az évben elvégzendő teendőkre. Bemutatom a munka árnyoldalait, a méhbetegségeket (pl.: költésrothadások), a méhek kártevőit – pl.: atka, egér, egyéb – és ellenük irányuló védekezési módokat, lehetőségeket. Végül röviden összefoglalom, hogyan jutunk a mézhez és a propoliszhoz, bemutatom azok hatását.

VIII. Farkas Orsolya (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Szmogriadó tudományos szemmel

Az elmúlt néhány hónapban gyakran hallottunk a hírekben szmogriadóról. Sok helyen előfordult tájékoztatási szint, illetve riasztási szint is. Miért alakul ki ilyen légszennyezettségi állapot? Honnan ered a szálló por? Milyen hatásai vannak az emberi szervezetre és az épített környezetre? Mennyi por keletkezik egy budapesti lakásban átlagosan évente? Kell-e féltenie a szülőknek a babakocsiban utazó gyerekeiket? Indokolt-e a maszk használata a gépjármű forgalom mellett haladó biciklizőknek? Jó-e az út szélén sétáltatni kutyáinkat?
Ezekre az általános kérdésekre igyekszik válaszolni a poszter a szálló por vizsgálati eredményeinek feltűntetése mellett. A nagy gondot okozó PM10 terjedését és összetételét tudományos módszerekkel, laboratóriumi mérésekkel és számítógépes modellezéssel vizsgáltam.

IX. Filep Tamás (Eötvös Loránd Szakkollégium): Rövid hullámhosszúságú lézerek ipari és tudományos felhasználása, fejlesztése, önmoduláció

Napjainkban a tudomány, technika, ipar számos területén jelentkezik igény rövid hullámhosszúságú (UV, VUV) elektromágneses sugárzás használatára. A mikroelektronikában kulcsfontosságú fotolitográfia minél rövidebb hullámhosszúságú és sávszélességű impulzusokat igényel. A szabályozott termonukleáris lézerfúzió kulcsfontosságú, úgynevezett összenyomó fényimpulzusa – a plazma instabilitási problémáira való tekintettel – célszerű, ha minél rövidebb hullámhosszúságú. A fúzió egyik új, perspektivikus módszere az ún. „gyors begyújtás”, amihez ultrarövid lézerimpulzusok szükségesek, lehetőség szerint szintén rövid hullámhosszakon. Újabban az ultranagy intenzitású fény használatával számos kísérletet végeznek a relativisztikus lézer-plazma kölcsönhatások, nem perturbatív nemlineáris optika és a nagy energiájú atomfizika területén.
A rövid impulzusok impulzusideje alatt bekövetkező gyors törésmutató változások elméleti és kísérleti vizsgálata nagy jelentőségű, mivel ezen folyamatok jelentősen modulálhatják az impulzus fázisát, ami új spektrális komponensek keletkezéséhez vezet. Az így keletkező szélesebb spektrum még rövidebb impulzusok keltésének potenciális lehetőségét biztosítja. Ugyanakkor a folyamat alapjául szolgáló törésmutató változások nemkívánatos transzverzális effektusok (önfókuszálás) kialakulásához vezetnek. Ennek elkerülésére egy széles körben alkalmazott technika az optikai szálak (fiberek) használata, amely ugyan kontrolálja a transzverzális energia eloszlást, de erősen korlátozza az átvihető energiát.
Poszteremen egy újszerű – az ultraibolya tartományban, nagy energiájú impulzusokra is alkalmazható – önfázis modulációs eljárást kívánok bemutatni, ahol a keresztirányú energiasűrűség kontrollját az energia sűrűséget stabilizáló effektusokon keresztül tervezem elérni. Ennek a technikának az alkalmazásával a nagy energiájú UV impulzusok paraméterei lényegesen javíthatók, ami tovább növelheti ezen impulzusok alkalmazási lehetőségeit.

X. Fülöp Györk (Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium): A tájváltozatosság fogalmának felosztása és értelmezése

Az Európai Tájegyezmény (Firenze, 20.10.2000) 6. cikkelyének C. pontja leírja, hogy szükséges a tájak számbavétele, jellemzése és monitorozása. A magyar tájak kiemelkedő értéke a változatosságuk. Szükségszerű a tájak változatosságbeli jellemzése, parametrizálása, méghozzá objektív és megismételhető módon, hogy a monitorozás is lehetővé váljon. Poszteremen áttekintem a tájváltozatosság fogalmi rendszerét és bemutatom a tájváltozatosság mérésének lehetőségeit.
A tájak egyik kitüntetett tulajdonsága a térbeliségük és az ezen is túlmutató időbeliségük. A tájváltozatosság mérésének tehát négy dimenzióban kell történnie. Ugyanakkor a tájak képekben, asszociációkban és képzetekben nyilvánulnak meg számunkra [Strohmeier 2007], így olyan arányok felismerése szükséges, mint az intenzitás változatossága. Emellett a tájak genetikusan komplex jelenségek, hisz a természet és a társadalom kölcsönhatásában keletkeznek – leírásuk többszempontú vizsgálatot igényel.
Ezen vizsgálati nehézségek közül poszteremen azokat emelem ki, amelyek objektív mérési módszerekkel kiküszöbölhetők. Földmegfigyelési és statisztikai módszerek bemutatásával felvázolom a tájváltozatosság mérésének és monitorozásának lehetőségeit.

XI. Gombos Erzsébet (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ferrát technológia alkalmazása kommunális szennyvíz utókezelésére

A ferrát (FeO42-), melynek ható komponense a Fe(VI) ion, a jelenleg ismert leghatékonyabb, mégis környezetbarát oxidáló- valamint fertőtlenítőszer. Kutatásaink során összehasonlítottuk a ferrát és klór hatását fertőtlenítés, szerves anyag- illetve foszfáttartalom eltávolítás, valamint toxikus melléktermékek keletkezése szempontjából. A laboratóriumban végrehajtott kísérleteinkben vizsgáltuk a ferrát csírátlanító hatását biológiailag tisztított kommunális szennyvizek kezelésekor, melyek eredménye azt mutatja, hogy már 5 mg/L ferrát-Fe elegendő a hatékony (>99,9%) inaktiváláshoz. Emellett klór-rezisztens baktériumok elpusztítását is megvalósítottuk átlag 10 mg/L ferrát-Fe adag használatával. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy 10-15 mg/L Fe(VI) alkalmazása 40-50% kémiai oxigén igény és 20-30% teljes szerves szén eltávolítást eredményez, valamint még az oldott foszfáttartalmat is lehet ferráttal csökkenteni. A toxikus melléktermékek (adszorbeálható szerves halogenidek=AOX) keletkezését vizsgáló kísérleteink során kapott értékek alapján megállapítható, hogy a hatékony fertőtlenítéshez szükséges adagokat használva ferrát és klór esetén, ferrát alkalmazása kisebb mennyiségű AOX képződéshez vezet.

XII. Hadházi Ádám (Hatvani István Szakkollégium): Benzil-típusú védőcsoportok eltávolíthatóságának vizsgálata szénhidrátokon

A szénhidrátkémiai szintézisekben kulcsszerepet játszik a jól megtervezett védőcsoport-stratégia. A bonyolult szerkezetű oligoszacharidok előállítása folyamatosan igényli új védőcsoportok bevezetését, és specifikus eltávolítási módszerek kifejlesztését.
Vizsgálatokat végeztünk benzil-típusú (benzil-, p-metoxi-benzil-, (1-naftil) metil-, (2-naftil) metil-, difenilmetil-, fluorenil-, 9-antracenilmetil- és p-klór-benzil-) védőcsoportok relatív stabilitásának meghatározására. A vizsgálandó éterek bázikus körülmények között a benzil-éterhez hasonlóan stabilak, ugyanakkor savakkal, oxidációval és redukcióval szemben különböző mértékben érzékenyek. Számos modellvegyületen, primer és szekunder helyzetben tanulmányoztuk ezen csoportok eltávolítását katalitikus hidrogénezés, oxidatív hasítás (CAN és DDQ) és savas hidrolízis révén, továbbá sav-katalizált eltávolítást vizsgáltunk N-metil-p-toluol-szulfonamid jelenlétében. Kutatásaink újak és jelentős eredményt szolgáltatnak a preparatív cukorkémia illetve a védőcsoport manipulációk terén.

XIII. Horváth Zoltán (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola): Speciális Riemann terek geodetikus leképezése

Az általánosított metrikus differenciálgeometriai tér fogalmát Riemann már 1854-ben felvetette a habilitációs előadásában. Nagyjelentőségű újítása az volt, hogy geometriájában a görbület fogalmát is eleve belső nézőpontból fogalmazta meg a metrikus tenzoron és parciális deriváltjain keresztül kifejezett formában. A Riemann-tér mindig affinösszefüggő tér is, ezért az affinösszefüggő terek legtöbb tétele és összefüggése a Riemann-terekben is igaz. Nagyon fontos, hogy megismerkedjünk az általános metrikus terek geodetikus leképezéseivel, hisz ennek ismerete alapvető az önálló tudományos eredmény eléréséhez. A Riemann-tereket széleskörűen alkalmazzák, elsősorban a fizikai terek elméletében és az Einstein-féle relativitáselméletben. Ebben a munkánkban egy speciális Riemann tér geodetikus leképezéseit vizsgáltuk. Bebizonyítottuk, hogy ha két Riemann tér között létezik geodetikus leképezés és az egyik Riemann tér ciklikus Ricci (szimmetrikus) tenzorral rendelkező Riemann tér, annak szükséges és elégséges feltétele, hogy a másik Riemann tér szintén ciklikus Ricci (szimmetrikus) tenzorral rendelkező Riemann tér legyen a következő egyenlőség teljesülése:
    (n-1)(Ψij,kjk,iki,j) – 4(Ψi(x)Rjkj(x)Rkik(x)Rij) – 4(n-1)(Ψi(x)Ψjkj(x)Ψkik(x)Ψij) = 0
Ha továbbá a ciklikus Ricci (szimmetrikus) tenzorral rendelkező Riemann tér Einstein tér is, akkor a leképezés affin.

XIV. Jakó Tamás (Semmelweis Egyetem): Aszpartát és glutamát enantiomerek vizsgálata kapilláris elektroforézis módszerrel

A glutamát és az aszpartát, amellett hogy a fehérjék alkotóelemei, egyben a központi idegrendszer két legjelentősebb excitátoros neurotranszmittere is, így számos kutatás irányul ezen aminosavak egyes folyamatokban betöltött szerepének tisztázására. Szintén ismert, hogy a nagy mennyiségben előforduló L-enantiomerek mellett ezen aminosavak D-enantiomerjei (tükörképi párjai) is megtalálhatók, és szerepük feltehetőleg a neurotranszmisszió hosszabb távú szabályozásában van. Kísérleti állatok agyszövetének kvantitatív vizsgálatához olyan módszerre van szükség, mely mindamellett, hogy megfelelően nagy érzékenységű és kis mintaigényű, a vizsgálni kívánt vegyületek hatékony királis, vagyis az L- ill D-enantiomer elválasztására is lehetőséget nyújt. További nehézséget jelent, hogy az L-enantiomer mennyisége jellemzően a D-enantiomer 50-100-szorosa. Ezen vegyületek vizsgálatára számos elválasztástechnikai módszer közül a kapilláris elektroforézis a legalkalmasabb. Kapilláris elektroforézisen alapuló elválasztás során egy pufferoldattal töltött kapillárisban a vizsgálni kívánt mintában lévő vegyületek töltés-tömeg arányuktól függően eltérő sebességgel vándorolnak, amelynek következtében szelektíven detektálhatóak. Mivel detektorjel arányos az elválasztott molekula mennyiségével, így lehetőség nyílik kvantitatív meghatározásra is. Lézer indukálta fluoreszcencia detektort alkalmazva a legkisebb detektálható koncentráció a nanomólos tartományig csökkenthető.
Munkám során egy olyan kapilláris elektroforézis módszert fejlesztettem ki, mely alkalmas aszpartát ill. glutamát enantiomerek kvantitatív meghatározására. A módszerfejlesztés során olyan ciklodextrin származékokat alkalmaztam, amellyel az egyes enantiomerek eltérő stabilitású komplexet képeznek, így lehetővé vált szelektív meghatározásuk. Számos paramétert vizsgáltam, amely befolyásolja az elválasztás minőségét (pH, alkalmazott feszültség, stb.). A módszerfejlesztést követően a kísérleti állatok striatumából származó mikrodialízis minták L/D-aszpartát ill. glutamát tartalmának kvantitatív meghatározását végeztem el.

XV. Janosov Milán (Eötvös Collegium): Spektroszkópiai ellipszometria és a bioérzékelés

A tudomány ma a nanotudományok korát éli. A nanoméretű elektronikus alkatrészek, tervezett biológiai molekulák, a nanotartományt vizsgálni képes eljárások például a számítástechnika, az orvostudomány és a különböző ipari alkalmazások gyors fejlődését segítik elő. Ma már lehetséges olyan bioérzékelőket előállítani, melyekkel parányi, akár néhány tíz atomból felépülő célmolekulák jelenlétét is kimutathatjuk a vizsgált térfogatban. Ennek egy gyakran alkalmazott módja, hogy a megfelelő érzékenységgel bíró szenzor felületére olyan előre előkészített ún. felismerő molekulákat választunk le, melyek a vizsgált oldatban előforduló számos fehérjetípus közül csupán egyet kötnek meg. A kötődés hatására bekövetkező fizikai mennyiségek változását a szenzor, az ún. jelátalakító formálja általunk is érzékelhető jellé.
Az ellipszometria egy olyan roncsolásmentes optikai mérési módszer, mellyel a felületről visszaverődő fény polarizációs állapotának megváltozása nagy érzékenységgel vizsgálható. Segítségével vékonyrétegek vastagsága tized nanométeres pontossággal határozható meg, törésmutatójuk pedig a negyedik tizedesjegyig mérhető. Az ellipszometria lehetőséget ad arra, hogy nagy pontossággal vizsgáljunk – akár leválasztás közben is – a néhány nanométer vastag felismerő-fehérjerétegeket.

XVI. Kiss Tamás (Eötvös Loránd Szakkollégium): Antiszensz RNS-ek szerepe a génexpresszió szabályozásában

A génműködés szabályozása alapvető minden biológiai rendszer, élő szervezet normál működésében. A reguláció főként a DNS átírás szintjén valósul meg, melyben az úgynevezett nem-kódoló antiszensz (as)RNS-ek alapvető szerepet játszanak. Az asRNS-ek szerepének vizsgálatához modell „szervezet”-ként egy herpeszvírust, az Aujeszky-féle vírust (AyV) használtuk. Szálspecifikus primerekkel elvégzett reverz transzkripciót (RT) követően real-time PCR-ral vizsgáltuk az összes vírusgén (70) kifejeződését, valamint meghatároztuk, hogy melyik kinetikai osztályba (azonnali korai; korai; kései) tartoznak. Eredményeink szerint az ún. egymásba ágyazott (nested) gének azonos, a konvergens gének ellenkező kinetikai osztályokba tartoznak. A specifikus RT primerek alkalmazása lehetővé tette, a mindkét DNS szálról való transzkripció, így az mRNS-ektől elkülönülten, (as)RNS-ek analízisét is. Kidolgoztunk egy új, a két komplementer RNS szálat elkülönítő módszert, mellyel az eddig ismert technikák minden hibája kiküszöbölhető. Antiszensz expressziót detektáltunk gyakorlatilag az AyV összes génjénél. Megállapítottuk, hogy két transzaktivátor gén (ie180, ep0), valamint az ugyanazon génlokuszokból leíródó asRNS-ek (AST, LAT) expressziós profilja egymáshoz képest ellentétes, inverz. Kimutattuk, hogy bizonyos genomi régiókban magas, az mRNS-ek szintjét is meghaladó mértékű asRNS képződik. Homológ rekombinációval kiütöttünk egy fontos szereppel bíró vírusgént (vhs), s a mutáns vírusnál azt tapasztaltuk, hogy a vhs-sel szembeni elhelyezkedésű gének transzkripciójának mértéke csökken, ugyanakkor az ugyanazon DNS régióról képződő asRNS-eké jelentős mértékben nő. Eredményeink, valamint szakirodalmi adatok alapján felállítottunk egy hipotézist, elnevezésünk szerint a Transzkripciós Interferencia Hálózatot (TIN), ami egy teljesen új génregulációs szintet jelent. Azt magyarázza, hogy az antiszensz transzkriptumok hogyan hatnak az egymáshoz közeli gének expressziójára. Habár projektünkhöz a genom mérete miatt egy vírust használtunk, az alapelvek érvényesek lehetnek bármely élő rendszernél.

XVII. Kutszegi Nóra (Semmelweis Egyetem): Antraciklinek szívkárosító hatásának farmakogenetikai vizsgálata gyermekkori akut limfoblasztos leukémia esetén

A jelenlegi kezelésnek köszönhetően a gyermekkori akut limfoblasztos leukémiában (ALL) szenvedők gyógyulási aránya meghaladja a 80%-ot. A túlélők nagy részénél azonban kedvezőtlen mellékhatások jelentkeznek felnőttkorban. A terápiában használt antraciklinek szívkárosító hatással rendelkeznek. A mellékhatásban észlelhető egyéni különbségeket eredményezheti az antraciklinek anyagcseréjét végző enzimek genetikai sokfélesége.
Jelen kutatásban a CBR1, a CBR3 és az AKR1A1 gének 7 egypontos nukleotid-polimorfizmusát (SNP) vizsgáltam. Célom az antraciklin-kezelés utáni szívfunkció és a polimorfizmusok közötti lehetséges összefüggés vizsgálata volt.
A meghatározott genotípusokat 254 ALL-es gyermek kórlapjából retrospektíven gyűjtött szívultrahangos mérések eredményeivel vetettem össze. A szívfunkciót jellemző különböző időpontokhoz tartozó balkamrai lineáris ejekciós frakció (linEF) értékeket statisztikai program segítségével elemeztem.
Az AKR1A1 rs2088102TT és TC genotípusú, 10 év alatti betegek záróvizsgálatkori linEF-értéke szignifikánsan alacsonyabb volt (38,6%) mint a CC genotípusúaké (41,8%, p=0,0056). A 10 év alatti lányoknál nem találtam genotípus-függő eltérést. A fiúknál azonban a TT és TC genotípusúak záróvizsgálatkori linEF-értéke szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult (37,9%) a CC genotípusúakéhoz képest (42,9%, p=0,0053).
Az AKR1A1 genetikai variánsa befolyásolhatja az antraciklin-kezelés következtében kialakuló szívkárosodás mértékét. Meghatározása hozzájárulhat az ALL személyre szabott kezeléséhez, a gyógyulást követő életminőség javításához.

XVIII. Marina Izabella és Slivka Anna (Ungvári Nemzeti Egyetem): A kerek lemez rezgésének egyenlete Orlicz térből való véletlenszerű kezdeti feltételekkel

Gyakran problémák adódnak a matfizika feladatainak megoldásában, az egyik ilyen probléma, amikor figyelembe kell venni különböző véletlen tényezők hatását. Ezek lehetnek különböző jellegűek: véletlen határ- és a kezdeti feltételek, véletlen együtthatók, véletlen jobb oldal és mások. Ennek a tekintetében igény merül fel az elemzésben, amely kifejezi a vizsgált probléma valószínűségi sajátosságát. Attól függően, hogy milyen a feladat és a véletlenszerű tényezők típusa, annak megfelelően különböző kutatási technikákat használnak. Az adott munkában megtaláltuk az elégséges feltételek fennállását 1-hez közelítő valószínűséggel, amelyre igaz, hogy kétszer folytonosan deriválva oldja meg a problémát. A kapott feltételek igazak hiperbolikus típusú matfizikai egyenletekre, amelyek egy kör alakú membrán rezgését írják le véletlenszerű kezdeti feltételek mellett.

XIX. Mravcsik Zoltán, Malatinszky Ákos és Takács Márton (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Felhagyott szőlők tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban

Hazánkban a szőlő- és bortermelésnek gazdag hagyományai vannak, jelenleg azonban csak nagy történelmi borvidékeinken folyik jelentősebb szőlőművelés.
Az Északi-Cserhát 9 településének külterületén vizsgált, szőlőművelés alól kivett területekről hiteles történeti és aktuális adatok gyűjthetők össze. A 18 mintaterület tájtörténeti viszonyainak kutatása alapján jól összehasonlíthatóak a vizsgált kisrégió alakulásai az országos változásokkal. A tájtörténeti kutatáshoz az alapokat az irodalmi források jelentették, de azok pontos értelmezéséhez szükségem volt a helyi adatközlők szíves segítségére is, hozzájutva így egyébként nem megszerezhető információkhoz. A térképeknek köszönhetően jól végigkövethető a szőlők területének változásai is.
Nógrád megye szőlőgazdálkodása nem volt kiemelkedő kárpát-medencei viszonylatban, de minden településen műveltek akkora szőlőt, amekkora a helyi igényeket fedezte. A szőlőterületek csökkenése egyrészt a filoxéra következtében ment végbe, azonban jelentős hatása volt a XX. század második felében bekövetkezett mezőgazdasági szerkezetátalakításnak is.
Napjainkban hazánk mezőgazdaságilag hasznosított területének mindössze 2 %-án folyik szőlőtermesztés. A felhagyott szőlők, mint élőhelyek is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen ritka állat- és növényfajok találták meg itt életfeltételeiket. Néhány területen még régi szőlő- és gyümölcsfajták is megtalálhatóak, amelyek további kutatatást érdemelnek.

XX. Nagy Dávidné (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Optikailag aktív P-heterociklusok előállítása reszolválással

A kiralitás életünk része, hiszen elég arra gondolnunk, hogy a jobb és a bal kezünk sem hozható fedésbe egymással. Természetesen vannak olyan molekulák is, melyek nem azonosak tükörképi párjukkal, ezeket királis molekuláknak nevezzük. A királis molekulák egyes enantiomerjeit optikailag aktív molekuláknak is nevezzük, ugyanis a síkban polarizált fény síkját egy megadott szöggel elforgatják. Az élő szervezetekben különösen nagy jelentősége van az optikailag aktív formában előforduló királis molekuláknak. A szervezetben a királis megkülönböztetés révén sokszor csak az egyik enantiomer képes a megfelelő receptorhoz kötődni, illetve biológiai hatást kiváltani. Így az enantiomertiszta vegyületek előállítása a gyógyszeripar számára elengedhetetlenül fontos.
Kutatómunkám során P-királis heterociklusos vegyületek optikailag aktív formában történő előállításával foglalkoztam. Optikailag aktív formában ezek a vegyületek homogén katalitikus reakciók katalizátorainak értékes ligandumai lehetnek. Emellett számos foszfortartalmú gyógyszerhatóanyag ismert, így ebből a szempontból is fontos a foszfortartalmú vegyületeknek reszolválásával kapcsolatban kutatást végezni. Mivel a P-aszimmetria-centrumot tartalmazó szerves vegyületek nem találhatóak meg enantiomertiszta formában a természetben, így enantiomerjeiket reszolválással és aszimmetrikus szintézissel lehet csak előállítani.
A tanszéki kutatócsoportban sikerült eredményes módszert kidolgozni az 1-szubsztituált-3-metil-3-foszfolén-1-oxidok optikai izomerjeinek elválasztására TADDOL-származékokat, illetve O,O’-dibenzoil-borkősav és O,O’-di-p-toluoil-borkősav savanyú Ca2+ sóit alkalmazva reszolválóágensként.
Ennek a munkának a folytatásaképpen a korábban nem reszolvált propoxi-származék reszolválását végeztem el. A kísérletek során megfigyeltük, hogy az oldószerelegy összetétele nagymértékben befolyásolja a reszolválás hatékonyságát, illetve, hogy a kristályrácsba melyik enantiomer épül be. A propoxi-szubsztituált foszfolén mindkét enantiomerjét sikerült optikailag aktív formában előállítani elsőként az irodalomban.

XXI. Saláta Dénes, Honfy Veronika, Varga Anna, Malatinszky Ákos és Penksza Károly (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Agroerdőgazdálkodás, különös tekintettel európai és hazai példákra

Az agroerdőgazdálkodási rendszerek olyan mezőgazdasági komplexek, amelyek ötvözik a mezőgazdaság több ágazatát, úgy mint erdészet, növénytermesztés és állattenyésztés. Ezek a rendszerek a területek többcélú hasznosításán alapulnak oly módon, hogy a fás szárú fajok, természetes növényzet és termesztett haszonnövények valamint a haszonállatok pozitív kölcsönhatásai megnyilvánulhassanak, kialakítva így egy tartamosabb és gazdaságosabb gazdálkodási formát. Napjainkban a trópusi területeken a legelterjedtebb az alkalmazásuk, azonban meg kell jegyezni, hogy világszerte nagy történelmi múlttal rendelkező gazdálkodási formákról van szó, amelyek kutatása széleskörű napjainkban. Többkomponensű és multifunkcionális rendszerek lévén csoportosításukra számos lehetőség van, azonban egyik legalapvetőbb rendszerezésük komponenseik alapján történik: Agrosilvicultural rendszerek, ahol haszonnövények (beleértve a fás szárúakat és a szőlőt is) és fák alkotják a rendszert; Silvopastoral rendszerek, ahol legelő hasznosítás társul a fás vegetációval; Agrosilvopastoral rendszerek, ahol mind haszonnövények termesztése, mind legeltetés folyik fákat is tartalmazó térben. Európában előforduló számos típusuk közül hazánkban legelterjedtebbek a mezővédő erdősávok mellett a fás legelők és legelőerdők (voltak).

XXII. Szaszkó-Bogár Viktor (Eötvös Loránd Szakkollégium): Mezoszkopikus rendszerek, mint spintronikai eszközök

A mezoszkopikus fizika iránti érdeklődés a XX. század végén nőtt meg számottevően, ami jelentős részben a nanométeres mérettartományba eső szilárdtest rendszerek precíz előállíthatóságának volt köszönhető. Ezeknek a rendszereknek elméleti szempontból az a fő ismérve, hogy a kvantumos interferencia-jelenségek döntő szerepet játszanak az elektromos és mágneses tulajdonságok kialakulásában.
Poszterem célja, hogy betekintést adjon a rendkívül változatos félvezető nanostruktúrák elméleti leírásába.
Bevezetem a legalapvetőbb fogalmakat, melyek elengedhetetlenek, ha meg akarjuk érteni a nanorendszerekben lejátszódó kvantumos effektusokat. Kiemelem a félvezető heterostruktúrákban kialakuló kétdimenziós elektrongáz modelljét. Ismertetem a spin-pálya kölcsönhatást, mely kiemelkedő fontosságú a spinfüggő kvantumos vezetési tulajdonságok tanulmányozásában.
Végül bemutatok néhány eredményt, melyek a kvantumgyűrűk és a kvantumos szuperrácsok elméleti vizsgálatai során születtek a Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékén.

XXIII. Székely Barnabás (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): Mobilvírusok

Mi is hajtja a kártevők gyorsuló rendszerét? Miért is érdekesek a vírusok, hogy keltek életre, hogy terjednek és milyen károkat tudnak okozni?
A kommunikációs készülékeket fertőző kártevők, a mobilvírusok már nem csak biztonságszakértők által tárgyalt elméleti fordulatok egy előrevetített piacon. A fenyegetések valósak és messze túlmutatnak egyszerű vírusokon.

XXIV. Szentkirályi Éva (Grastyán Endre Szakkollégium): Intenzív osztályokon fertőzést okozó Acinetobacter baumannii törzsek vizsgálata

A kórházi fertőzések és járványok egyre nagyobb arányban fordulnak elő világszerte (Losonczy 2001). Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a megbetegedések sokszor halállal végződnek. Az általunk vizsgált Acinetobacter baumannii kórházi osztályokon (főként intenzív osztályon) az egyik leggyakoribb fertőzést okozó kórokozó. Arról, hogy mi módon okoz fertőzést illetve, hogy hogyan terjed tova az emberi szervezetben még keveset tudunk.
A Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetébe intenzív osztályokról érkezett mintákból izolált multirezisztens Acinetobacter baumannii törzsek virulencia faktorainak vizsgálata volt a célunk.
23 Acinetobacter baumannii törzset vizsgáltunk. A törzseket random módon választottuk ki. Vizsgáltuk a biofilmképzést, a szérumrezisztenciát. Sziderofórok, tok poliszacharid és fimbriális adhezinek jelenlétét mutattuk ki.
Biofilmképzést majdnem az összes törzs mutatott. Tok poliszacharid a törzsek nagy részénél jelen van. Fimbriális adhezint több esetben kimutattunk. Szérumrezisztens törzs csupán három volt. Sziderofórt egy kivételével az összes törzsnél ki lehetett mutatni.
Vizsgálataink alapján az feltételezhető, hogy a biofilmképzésnek és a sziderofór termelésnek van nagy szerepe az Acinetobacter baumannii szervezetben való elterjedésében.

XXV. Takács Márton, Mravcsik Zoltán és Malatinszky Ákos (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): A hársak és a szelídgesztenyék európai, valamint hazai tájtörténeti, néprajzi szerepének áttekintése

Mióta tiszteli az ember a fákat? Bár ennek idejét nem tudjuk pontosan megmondani, az biztos, hogy valahol az ősember megjelenésekor kezdődött. A fáknak tájtörténete, néprajza, történelme sem lenne, ha nem néztünk volna fel rájuk, nem hasznosítottuk volna őket és nem kapcsoltunk volna hozzájuk mendemondákat.
A hársak nemzetünk nagy alakjaival fonódtak össze, a szelídgesztenyék nyelvezetünkben, hagyományainkban játszanak nagyobb szerepet.
A görögök a hárssal azonosítják Philürát, aki egy másik mítoszban a Tejút istennője. A germánok Nibelung-legendájában világfaként jelenik meg. A hazai hárskultuszban sok helyen találkozni Mátyás király és Rákóczi nevével.
A szelídgesztenye megjelenik a Bibliában, valamint görög és római leírásokban. Magyarországon az ősember is ismerte, Mátyás királynak kedvenc étele pedig a gesztenyével töltött kappan volt. Számos szólás is megőrizte rejtélyes kialakulású nevét.
Ezeket a legendákat, népszokásokat ma már csak a famatuzsálemek őrzik. Ezek az egyedek az utolsó tanúi mindannak a kultusznak, amelyet e két faj történelmünk során felépített.

XXVI. Tamás László (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Duna menti tájak ipari funkcióterei

A Duna hazánk legnagyobb folyama, a partján végbement ipari fejlődés évszázados múltra tekint vissza országhatároktól függetlenül. Az iparnak, mint a leginkább környezetformáló ágazatnak óriási hatása van nem csak az élővizekre, hanem a nagy folyamokat körülvevő tájra is. Ma elkerülhetetlen az ipari beavatkozások hatásának feltárása, legfőképpen az, hogy az ipari folyamatok milyen tájvédelmi, környezetvédelmi problémákat vetnek fel a Duna mentén. Ezek megfelelő vizsgálata részben új tájföldrajzi szempontok és módszerek kidolgozását is igényeli, amelyekkel az ipari terhelés következményei jól megjeleníthetők a táj rendszerében.
A munka a magyar Duna szakasz ipari telephelyeit elemzi, és értékeli azokat az ipari eredetű tájalkotó elemeket, amelyek nemcsak befolyásolják a környezet állapotát, de meghatározó tájformáló szereppel bírnak. Az ipari terek vizsgálatakor a jelenkor legaktuálisabb vonásainak feltárása a cél, de nem kerülhetők ki a múltbéli iparosodás ma is jelentős környezeti hatású, tájképformáló nyomai sem.

XXVII. Csicsek Gábor (Szentágothai János Szakkollégium): Rekultiváció: gyorsabb regeneráció vagy pénzkidobás?

Kutatásunk során egy tíz éve rekultivált meddőhányó növényzetét vizsgáltuk Komló város mellett (Zobák-akna). A rekultivált területek szukcessziójának vizsgálata mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból fontos feladat.
A területen részletes mikrokvadrátos növényzeti felmérést végeztünk, és vizsgáltuk a növényzet struktúráját, fiziognómiáját is. Kutatásunkkal a következő kérdésre akartunk választ kapni: A rekultiváció mennyiben segítette elő a regenerációt – azaz érdemes volt-e elvégezni a költséges helyreállítást?
A területen a rekultiváció hatására zárt növénytakaró alakult ki, amelyben az évelő fajok dominálnak, de megtalálhatóak a célállapotnak megfelelő lombos erdőkre jellemző (lágyszárú is!) fajok is. A terület képet a Tilia tometosa és a Robina pseudo-acacia példányok határozzák meg. Eredményeinket összehasonlítottuk rekultiválatlan meddőhányók irodalmi adatival, eszerint mintaterületünk sokkal fajgazdagabb, mint egy rekultiválatlan terület. Az általunk vizsgált tíz éves területre jellemző fás-cserjés struktúra rekultiválatlan meddőhányók esetén a felhagyást követően 15-25 évvel jelenik meg, azaz a rekultiváció itt mintegy 10 évvel gyorsította meg a regenerációt.

XXVIII. Végh Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Dunakömlőd geomorfológiája: fejlődéstörténeti mozaikok

Paks és tágabb földrajzi környezete hosszú évtizedek óta áll a földtani és geomorfológiai vizsgálatok középpontjában. Egyrészről itt találjuk hazánk legtöbbet kutatott negyedidőszaki rétegsorát a Paksi Téglagyár falában, ami a Közép-európai löszkutatásban alapfeltárásnak számít. Másrészről a Paksi Atomerőmű bővítésének terve és földrengés-biztonsága hív életre egyre újabb kutatásokat, amelyekben a terület neotektonikus aktivitását vizsgálják.
A szakirodalom kevés említést tesz a várostól északra található Dunakömlőd környezetében végzett kutatómunkákról. Itt a Dunakömlőd-paksi-löszhát magasparttal szakad le a Duna egykori ártéri síkjára. A kutatási-terület számtalan löszfeltárása, valamint a magaspartról induló völgyek geomorfológiai és üledéktani vizsgálata, kiváló lehetőséget nyújt a terület negyedidőszaki felszínfejlődésének megismeréséhez. A megfigyelések pontosíthatják a Paksi feltárás rétegsorának kialakulásáról alkotott képünket, valamint segíthetnek tisztázni a terület pleisztocén-holocén tektonikai aktivitásának kérdését.
Jelen munka összefoglalja Dunakömlőd környezetében végzett geomorfológiai megfigyeléseket és a dunakömlődi löszfeltárás vizsgálatainak eredményét, amik lehetőséget adnak a fejlődéstörténet felvázolására, mindemellett arra is fény derül, hogy miként segítheti egy római helyőrség a negyedidőszaki kutatásokat.